Papír típusok

A nemzetközi szabvány szerinti papírméreteket használják – Kanadát és az USA-t – leszámítva szinte mindenhol. Ez a szabvány az ISO 216.

A szabványosítás alapja az 1m x 1m-es papír, ennek az átlója a √2, tehát a rövidebbik oldal 1 méter, a hosszabbik, pedig 1,414, azaz √2, ezt nevezték el B0-nak.

A másik alapméretet úgy alakították ki, hogy a területe pontosan 1m2-es legyen, ennek a neve lett az A0, a papírméretek kiinduló alapja.

Ennek a szabványnak az az előnye, hogy az eredeti ívet akárhányszor is hajtják félbe, az megőrzi oldalainak eredeti arányát. Ez az arány az átméretezést is lehetővé teszi anélkül, hogy a lap tördelése, kinézete változna. Az A4-es lap például A3-asra nagyítható, mialatt az eredeti anyag arányait pontosan megőrzi.

Forrás: wikipedia.org

A sorozat

Az A0-s papírív mérete 841×1189 mm. Területe 1 m². A közhasználatban elterjedt A4-es méretet az A0-s méret négyszeri felezésével kapjuk.

B sorozat

A kiindulási méret (B0) 1000×1414 mm. A hosszabbik oldalt általában lekerekítik 1400 mm-re.

C sorozat

A ritkábban használt „C” sorozat kiindulási mérete 917×1297 mm. Általában borítékok méretezésére használják.

A papírok oldalarányának meghatározására legmegfelelőbb a milliméterben való mérés.

Névjegyek

A névjegyek szabvány mérete országonként eltérhet, hazánkban a két legelterjedtebb a magyar (90×50 mm) és a német (85×55 mm) szabvány.